1. szeretne megkapni valamit, vágyik rá. nyugalmat kíván; ▸ mindene megvan, amit szeme, szája kíván | fizikai, testi vágyat érez iránta. kívánja a cigarettát; nagyon kívánta azt a nőt.

2. kifejezi azt a vágyát, hogy valaki részesüljön valamiben. sikert kíván neki. | <udvariassági kif-ekben.> jó estét kívánok.

3. hiv vál óhajt, szándékozik, akar. nem kíván találkozni vele.

4. biz <kif-ekben valaki, valami iránt érzett harag kif-ére.> a pokolba kíván valakit.

5. vál valami igényel valamit. a dohány gondos művelést kíván. | vál megkövetel, szükségessé tesz. az illem úgy kívánja. | ▸ ez vért kíván

[?]

→ pokol ⊕ -ba/-be

pokol fn

1. mássalhangzó: a felső fogsorral és az alsó ajakkal képzett réshang, az f zöngés párja.

2. ennek írásjegye (v, v). | (jelzőként v. összetételben) v alakú. | <rövidítésként:> ▸ v ▸ v

3. ▸ dupla kettős v

→ fenék ⊕ birtokos személyjel ⊕ -ra/-re

fenék fn

birtokos személyjel cxn a birtokos személyét és számát jelző jel;

-ra/-re hat-rag

1. nagyon mély. a pokol mélységes fenekére kíván valakit.

2. igen nagy fokú, mértékű. mélységes bánat.

1. vall is a túlvilági bűnhődésnek, szenvedésnek, ill. az elkárhozottaknak a helye. ▸ a pokolba a pokol mélységes fenekére kíván valakit ▸ pokolra való ▸ pokol fajzatja | biz pejor távoli hely. a pokolban lakik.

2. <indulatos beszédben, elhomályosult jelentéssel.> ördög és pokol!; menj a pokolba!; vidd a pokolba!; ▸ a pokolba vele!

3. kínokkal teli, gyötrelmes helyzet, körülmények. a háború pokla; pokollá teszi valakinek az életét; elszabadult a pokol.

4. ▸ ég a pokol | ▸ pokol a béle

[ déli szláv ]